Dízeladagoló és Dízelmotor Javítók Szakmai Egyesületének hivatalos honlapja
9023 Győr, Csaba utca 21.
Czékmány József + 36 30 946 4474
Egyesületi nap kezdése: 09:00 - 17:00
31 okt 2018

Áttörés az önjáró autózásban

A Waymo a világon elsőként megkapta a kaliforniai közlekedési hatóság engedélyét, hogy a robotautói teljesen önállóan közlekedhessenek az utakon, magyarán még egy tartalékosnak sem kell a kormány mögött ülni. A korábban a Google alá tartozó projektben legfeljebb 40 teljesen autonóm autót tesztelhetnek a Szilícium-völgy egy szűkebb területén bármilyen közúton, éjjel és nappal.

A Waymo valószínűleg óriási összeget megspórol azzal, hogy ebbe a pár tucat autóba nem kell sofőrt ültetni, ez még magyar fizetésekkel is éves szinten százmillió forintos kiadás lehet, a kaliforniai bérek pedig jóval magasabbak.

AZ AUTÓK LEGFELJEBB 105 KILOMÉTER PER ÓRÁVAL SZÁGULDHATNAK
Még nem árulta el a Waymo, hogy mikor ereszti ki az utcákra a sofőr nélküli autókat, de az már most borítékolható, hogy kisebb szenzáció lesz, amikor tök üres autók gurulnak majd mindenfelé. Eddig mérnökök ültek az első ülésen, és nemcsak azért, hogy folyamatosan monitorozzák az autók teljesíményét, hanem hogy rátaposhassanak a fékre, ha szükséges.

A Waymo azt állítja, hogy a járművei biztonságosan közlekednek esőben és ködben, és a most megszerzett engedély arra is vonatkozik, hogy az autóikat akár ilyen zord időjárásban is tesztelhessék. Az autók által bejárt területet fokozatosan növelni fogják, ahogy egyre több tapasztalatot szereznek.

23 okt 2018

Kitiltják Észak-Olaszországból a dízeles autókat

Közlekedési szigorítás lép életbe hétfőtől a Pó-alföld fedte észak-olaszországi tartományokban a legalacsonyabb környezetvédelmi besorolású járművek forgalmának korlátozásával – írja az MTI.
Az intézkedést négy tartományban vezették be, ezek

Lombardia,
Piemonta,
Veneto
és Emilia-Romagna.

A felsorolt tartományokban október elsejétől van érvényben a dízelstop: a forgalomkorlátozás minden héten hétfőtől péntekig tart majd, és az Euro 3-as, vagy még annál is alacsonyabb besorolású dízelüzemű járművekre, illetve az Euro 0-s benzinüzeműekre vonatkozik. Emilia Romagna tartományban a szigorítás az Euro 4-es dízeleket is érinti.

A napi időtartam tartományonként is városonként is eltérő, Milánóban például reggel fél kilenctől este fél hétig tart a korlátozás. A szabálysértők minimum 80 eurós bírságra számíthatnak, a felső határ azonban akár a 600 eurót is túllépheti, ha ugyanaz a jármű többször is megsérti a tilalmat.

Olasz lapértesülések szerint egyébként van mód a szabályozás kikerülésére is: Lombardiában például ha egy autóban legalább hárman utaznak, akkor besorolástól függetlenül továbbra is bármikor közlekedhetnek az autósok, ami akár még a telekocsizást is fellendítheti a régióban.

A rendelkezés március 31-ig érvényes, de ha az intézkedések ellenére a szmog túllépi a megengedett határértéket, további szigorítások is várhatók, akár hétvégenként is.

A számítások szerint a dízel járművek közlekedésének korlátozása a térségben több mint 2 millió személygépkocsit és majdnem 800 ezer furgont érint, a tervek szerint pedig 2020-tól az Euro 4-es, 2025-től pedig az Euro 5-ös dízelautókat is kivonják a régió forgalmából.

Az intézkedés egyébként indokolt is, mert a Pó-alföld Európa egyik legszennyezettebb levegőjű térségének számít. A szennyező járművek a terület járműparkjának egynegyedét teszik csak ki, de a mérések szerint a levegő szennyezéséért 60 százalékban felelősek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Aea) idei adatai szerint a kontinensen évente 432 ezer ember hal meg légszennyezettség miatt, ebből több mint 91 ezer Olaszországban.

20 okt 2018

A BMW EXEC SZERINT 2030-BAN A PALETTA 85%-a TOVÁBBRA IS BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT LESZ

A Volkswagen Group a dízelbotrány után a vevőket az elektromos járművek felé tereli. A Porsche olyan messzire ment, hogy az egész globális portfóliójában csökkenti a dízelek arányát az alacsony keresletre hivatkozva. De a rivális BMW nem fest ilyen szörnyű képet a dízelek vagy a belső égésű motorok használatáról. A BMW kutatási és fejlesztési főnöke az ausztrál Go Auto-val folytatott beszédében utalt arra, hogy becslése szerint a márka járműveinek 85 százaléka 2030-ban még mindig belső égésű motorral rendelkezik majd.
"Európában van egy spirál, ahol minden politikus csak egyetlen megoldást lát - a dízel támadását mondta a GoAuto-nak Klaus Froehlich, aki a BMW AG fejlesztési igazgatóság tagja.
"A CO2 és az ügyfél szemszögéből egy modern dízel nagyon jó megoldás. Különösen a nehéz, nagy teljesítményű autók számára. "
A világ minden táján a városok - Párizstól Londonon keresztül Berlinig - kitiltják a dízelautókat. Mégis, Froehlich azt mondta, hogy "nagyon optimista" a dízelek jövőjével kapcsolatban, és az igazgatótanács tagjai kétségessé teszik azt az elképzelést is, hogy minden piac elhagyná a belsőégésű motorokat, és egyidejűleg csak az elektromos járműveket fogadná el.
"Úgy vélem, az elektromobilitásról szóló vita kissé irracionális" - mondta. "De készen állunk, már 2025-35 közöttre vásároltunk kobaltot és lítiumot. Már rendelkezésünkre áll a használt autók kezelése a felhasználók számára vagy a hálózat stabilizálása. Felépítettük az akkumulátor farmokat. Készek vagyunk szállítani. De a világ - Oroszország , Ausztrália, a világ nagy része - hosszú időn át belsőégésű motorokkal rendelkező járműveket használ még."
Még a legjobb esetben is a tiszta elektromos autók és plug-in hibridek a következő 12 évben a BMW globális palettájának 30 százalékát teszik ki. "Ha feltételezzük, hogy ennek a 30 százaléknak a fele plug-in hibridek, akkor is 2030-ban a portfolió 85 százaléka belsőégésű motorral szerelt jármű lesz.” - mondta.
Bár ez a vetület éles ellentétben áll az autógyártók elektromos hajtású jármű (EV) terveivel, mint például a VW Group, a Ford, a GM és mások irányzataival. A BMW korábban azt mondta, hogy 2025-re mintegy 25 villamosított járművet tervez bemutatni, köztük 12 tisztán elektromos hajtású járművet (EV). A közelgő elektromos modellek közé tartozik az i4 négyajtós kupé, amely az iVision Dynamics koncepcióján alapul, és amely 2021-ben várható. Ugyanabban az évben érkezik az iNext is, egy magas szintű autonóm jármű, amelynek becsült teljes elektromos hatótávja 435 mérföld. Egy kicsit hamarabb, 2020-ban érkezik az iX3 crossover, amely valószínűleg meg fogja osztani a jelenlegi X3 támogatóit, de egy következő generációs elektromos hajtásláncot tartalmaz. Majdnem minden más jövőbeni jármű (beleértve az i4-et és az iNextet is) egy következő generációs platformon alapul, amely támogatja a belsőégésű motorost, a plug-in hibrideket és az akkumulátor táplálású elektromos meghajtásokat is.
Forrás: GoAuto

09 okt 2018

EZT GONDOLJÁK AZ AUTÓGYÁRTÓK A DÍZELAUTÓK UTÓLAGOS ÁTALAKÍTÁSÁRÓL

A német környezetvédelmi minisztérium mindenképpen rá akarja venni az autógyárakat, hogy vegyenek részt a koros dízelautók utólagos műszaki átalakításában a belvárosi behajtási tilalom bevezetésének elkerülése érdekében.

A német politika és járműipar egyaránt kényszerhelyzetbe került azzal, hogy az idén februárban egy bírósági elvi döntés jogszerűnek ítélte járművek városi forgalomból való kitiltását a levegő tisztaságának a megőrzése érdekében.

Frankfurtban emiatt környezetvédő szervezetek kezdeményezésére a jövő februárban életbe is kell majd léptetni a dízelautók behajtási tilalmát. Hamburg városa önként döntött arról, hogy néhány főközlekedési úton bevezeti a tilalmat. Berlinben pedig a jövő héten kedden kerül bíróság elé egy környezetvédő szervezet keresete a dízelek kitiltására.

Az autógyártók természetesen igyekeznek elkerülni, hogy autóikkal ilyesmi megtörténhessen, de igyekeznek elkerülni azt is, hogy a nitrogén-oxid és koromrészecske kibocsátás csökkentését a korosabb autók utólagos és költséges műszaki átalakításával kelljen elérni.

A Volkswagen pénteken megerősítette már korábban kinyilvánított álláspontját, miszerint kész részt venni az autók utólagos műszaki átalakításában és még a költségek 80 százalékát is magára vállalná, de csak akkor, ha a többi autógyár is így tesz. A BMW és a Peugeot, valamint a német autóipar szakmai képviseleti szervezete a VDA azonban nem tartja kivitelezetőnek, ezért elhárítja magától az utólagos átalakítást mint megoldást.

A BMW álláspontja szerint az utólagos átalakítással nem lehet időben eleget tenni az uniós környezetvédelmi követelményeknek. Egy tömeggyártásra érett berendezés kifejlesztése és hatósági engedélyeztetése ugyanis hosszú időt venne igénybe, miközben a régi autók újakra cserélésével azonnali eredményt lehet elérni. A BMW ezért a legszennyezettebb körzetekben akár 6 ezer eurós kedvezményt is kész adni régi autó újra cserélése esetén.

Carlos Tavares a PSA Group vezérigazgatója pedig a Reuters hírügynökségnek a Párizsi Autószalonon adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az autógyárak minden eszközzel küzdeni fognak a régi autók saját költségükre történő átalakítása ellen.

– A költségek semmiképpen nem terhelhetik a gyártót, hiszen amikor az autó készült minden törvényes követelménynek megfelelt – mondta.

A német szövetségi környezetvédelmi minisztérium szóvivője az autógyárak elutasító álláspontját kommentálva pénteki rendszeres sajtótájékoztatóján leszögezte: Az csak az autógyárak első reakciója volt, ezzel pedig a történetnek még semmiképpen nincs vége.

04 okt 2018

Hatalmas a felháborodás, lehetetlen feladatra kényszerítenék az autógyártókat

Szerdán fontos szavazásra kerül sor az Európai Parlamentben: az elfogadásra váró szabályozás az új autók szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, és az alacsony kibocsátású járművek piaci részesedésének növelése mellett érvel. Az abban szereplő célok viszont iparági szereplők szerint teljesíthetetlenek, arról nem is beszélve, hogy jelentős terhet róna a járműiparra, így kicsi az esélye annak, hogy megszavazzák a képviselők.

Nagyon fontos szavazásra kerül sor

Álom a szén-dioxid-kibocsátás 45 százalékkal történő csökkentése 2030-ra, ez egyszerűen nem lehetséges
- jelentette ki a BMW vezére a Párizsi Autószalonon.

Harald Krueger ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy egy új szabályozás, amelyről szerdán szavaz majd az Európai Parlament, az új autók szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, és az alacsony kibocsátású járművek piaci részesedésének növelése mellett érvel.

Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága ugyanis magasabbra tenné a lécet az új autók kibocsátása terén: javaslatuk szerint 2030 végére 45 százalékkal kellene csökkenti a kibocsátást a 2021-re előirányzott értékhez képest. Az Európai Bizottság álláspontja viszont az volt, hogy 2030 végére 30 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást a 2021-re előirányzott értékhez képest.

Az új szabályozás ezen kívül előírná azt is, hogy az autógyártóknak garantálniuk kell, hogy a zéró, valamint a kilométerenként 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot termelő, alacsony kibocsátású autóik és teherautóik új jármű eladásaik legalább 40 százalékát teszik ki 2030 végére. Ennek az értéknek 2025-től a 20 százalékot kell elérnie.

Az Európai Parlament igyekezete nem véletlen,

Egyrészt a közlekedés az egyetlen olyan ágazat az Unióban, ahol az üvegházhatású gázkibocsátás még mindig növekszik
Másrészt az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményében vállaltak teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a teljes közlekedési ágazat szén-dioxidmentesítését, és kitartóan haladni kell afelé is, hogy az évszázad középére az üvegházhatást okozó gázok ágazati kibocsátása terén az aláírók elérjék a nulla kibocsátást
Harmadrészt a közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek jelentős egészség- és környezetkárosító hatása van, szintén haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kellene

Ezeknek a kiemelt céloknak az elérése pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt járművek kibocsátásait 2020 után nem csökkentik tovább érdemben. Természetesen ez csak félmegoldás lenne, fontos az is a végső siker érdekében, hogy a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek használata elterjedjen, 2030 után ezek a járművek jelentős piaci részesedéssel rendelkezzenek.

Falakba ütközött az új szabályozás

Ahhoz, hogy elérjük a szén-dioxid-kibocsátás 45 százalékos csökkentését flottaszinten, arra lenne szükség, hogy az európai értékesítésünk 70 százalékát elektromos autók tegyék ki. Arról nem is beszélve, hogy a villamosenergia rendszer egyszerűen nem lenne képes ennek kezelésére
- folytatta gondolatmenetét Krueger.

A vezérigazgató fenti kijelentései jól tükrözik azt, hogy a tervezet új szabályozás mekkora ellenállásba ütközött számos EU-s tagállamban. Természetesen az autógyártó nagyhatalmak voltak azok, akik a leghangosabban ellenezték a bürokraták törekvéseit, a szigorítás ugyanis további nagy terheket róna az iparági szereplőkre. Ezek a terhek pedig rontanák az érintett tagállamok, végső soron pedig az EU versenyképességét egy olyan kiélezett időszakban, amikor az új technológiák elterjedése miatt amúgy is egyre erősebb a verseny a globális szereplők között.

Mindezek alapján mondhatjuk azt, hogy az új szabályozás a mostani formájában valószínűleg nem kerül majd elfogadására.

Tovább a cikkre (forrás)
04 okt 2018

Jövőre kezdődhet a dízelautók tömeges átépítése

Kivitelezhetőnek tartja az idősebb dízelautók utólagos tömeges átalakítását a károsanyag-kibocsátás csökkenése és ezzel a
belvárosi behajtási tilalom bevezetésének az elkerülése érdekében a német autószervizek szakmai szervezete, a ZDK.

A ZDK (Zentralverband deutsches Kraftfahrzeuggewerbe e.V.) alelnöke, Thomas Peckruhn a dpa hírügynökségnek adott interjúban rámutatott, hogy korábbi hasonló programok, például a dízelmotorok koromszűrővel való ellátása, valamint a nyolcvanas években a benzines autók katalizátorral való utólagos felszerelése során szerzett tapasztalatok alapján az ágazat fel van készülve a feladat elvégzésére. Véleménye szerint már a jövő évben megkezdődhet a dízelautók tömeges átépítése.
A német kormánypártok a hétfő estétől kedd reggelig folytatott egyeztetésen megállapodtak abban, hogy ösztönzőkkel támogatják az idősebb dízelautók tulajdonosait járműveik átalakításában vagy új modellre cserélésében annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a leginkább szennyezett német nagyvárosokban az autóhasználati tilalom bevezetése.
A német autógyártók ígéretet tettek a kormánynak arra, hogy "vonzó prémiumokat vagy árkedvezményt" tartalmazó csereprogramot kínálnak az Euro 4-es és az Euro 5-ös környezetvédelmi besorolású dízelautók tulajdonosainak. A motorok utólagos átalakításához viszont még hiányzik a német autógyárak beleegyezése. A BMW és az Opel határozottan elutasítja autói utólagos átalakítását, a Volkswagen és a Daimler viszont jelezte részvételi készségét egy átépítési programban - mihelyt rendelkezésre áll a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkező berendezés.

02 okt 2018

Hibridet keresett, mégis dízelt vett

Érdekes piaci körút egy autóvásárlásról, nagy alkukkal, hatalmas kedvezményekkel és végül a hibrideket lesöprő dízelajánlattal. Az észérvek döntöttek.

Barátomnál egy váratlan plug-in-hibrid autóval tett próbakör (egy VW Passat GTE), és az arról hallott jó vélemények indították el a már amúgy is érlelődő autócsere-programot. Tetszett neki a gondolat, hogy a gyakori, nagyon rövid távú városi utakat emissziómentesen, villanymotorral teheti meg, sőt akár országúton, autópályán is normál dinamikával használhatja a kocsit (persze amíg tart a használati profiltól függő 35-45 km tesztelt hatótávolság). Szimpatikus volt, hogy az elektromos kocsiktól eltérően nem függ az akkutöltésektől, és még az is erre fordította, hogy a zöld rendszámmal a fizetőparkoló-övezet határán lakva ezentúl ingyen parkolhat, sőt, néha a közeli MOL kúton ingyen fel is töltheti az autót (igaz, ez utóbbi lehetőség a nyárral megszűnt).

A benzinmotor megléte és normális teljesítménye pedig jót tesz a heti egyszer megtett vidéki útnak, ami alkalmanként 350 km autópályázást jelent. Ez zárta ki az elektromos autókat, mert szinte csak a Tesla jöhetett volna szóba, és nem alaptalanul, mert a cégen belül, ahol a barátom dolgozik, van elektromos autó, és ilyen jellegű utakat nem tudtak kényszerpihenő nélkül kimatekozni.

További érv volt a tesztkocsi színe, a gyöngyház fehér, ami azonos volt a családi kilenc éves Volvo S80 AWD D5 autója színével. Végül is ez utóbbi, 170 000 futott km fölött járó autó lecserélése volt a cél. A hibridben megtetszett még a barátomnak, hogy lejjebb viheti az S80 10 liter alá nem süllyedő fogyasztását, ami a városi ide-oda rohangálós üzemmódban 12-re is felkúszott.

Egyedül a Passat kisebb kategóriája ébresztett benne kétséget – felnőtt fiúgyerekekkel hátul is kell a hely. De végül is a Passat is elég nagy hátul, ha nem is ér fel az S80-hoz. Így legelőbb a tesztautóra kért ajánlatot. A jól felszerelt, úgy 20 000 km-t futott Passat GTE újkori ára 17 502 750 Ft volt, így másfél éves tesztautóként 12 490 000 Ft-ért ajánlották fel megvételre. Jónak hangzott, de egy ilyen összeg kiadása előtt körbenézett, van-e az országban még ilyen autó eladó.

Volt, az Óbudai Volkswagen szalon árult egy fekete kombit, de személyesen ott járva szembesülhetett vele, hogy van egy még „zsírpapírban” álló, a tesztautóval lényegileg megegyező fehér négyajtósuk is. Alkudozás indult, és a nullkilométeres autóra sikerült 13,9 millió Ft-os árat elérni. Nagyon vonzóvá vált a lehetőség.

De ez az eset olyan szemfelnyitóként is működött (evés közben jön meg az étvágy). Ha már ennyi pénzről van szó, amely beruházást ugyan valamelyest csökkent majd a régi S80 eladásakor befolyó összeg, akkor is érdemes alaposabban körbenézni a piacon, különösen, hogy ezen az árszinten ilyen könnyen megy az alku. Személyes tapasztalat, hogy a kompakt méretű kocsik között, másoknak is nézve autót, előfordult, hogy 5 százalék alatti volt csak a kedvezmény, amit a kereskedő felajánlott, akár balról, akár jobbról érkezett az ember. Itt meg 20 százalék körüli engedményeket adtak.

Így körbenézve a piacon, kiderült, hogy a listaárhoz képest nagyon jó volt a VW ajánlata, de ezen az árszinten már számos akár hibrid, akár korszerű Euro6+-os dízellel szerelt prémium autót is el lehet érni. A keresésbe beleestek a klasszikus prémium gyártók is, mert miért is ne? Mit kínált a BMW? 3-as hibridet, de ennek a mérete és a felszereltsége is messze elmaradt a kívánalmaktól. Mercedestől csak a C-osztály fért volna bele: mindkét esetben a kereskedők nagyon korrektek voltak, és felhívták rá a figyelmet, hogy a típusok valós fogyasztása 7-8 liter körüli – tehát nem a katalógusérték eszményien alacsony literszámához ragaszkodtak.

Az autókeresésre figyelve könnyű észrevenni az akciós ajánlatokat, így az éppen a nyár elején futó Lexus GS-re szólót is. Igazán felvillanyozó gondolat, hogy hibrid Lexusba ülhet az ember a kiszabott, maximum 15 milliós összeghatáron belül. A kereskedésben az akciós árat, amely 14,24 millió forint volt, barátom lealkudta 13,7 millióra. A Passat fénye így halványult. Főleg miután másnap egy telefonbeszélgetés során az ár 13,2 millióra csökkent.

Igen ám, de meglesznek-e a kívánalmak? A méret oké, de körbekérdezés után kiderült, más, a típust használóktól, hogy a fogyasztás 10 liter alá nem igen megy, a Passat 7-ből kijönne átlagosan. Legyen akkor a kisebb IS. Itt viszont a mérettel volt gond, hátra a középső fiú lapjával fért be, a nagyobb ott se volt, hogy ne férjen be. Ennél a Passat jobb, így az IS hibrid gyorsan kiesett. De az egész Lexus.gondolat is tovaszállt.

Akkor ott a közelben a Jaguar szalon – ez amolyan villámlátogatás volt, az árak túl voltak a vállalható határon. Akkor irány az Infiniti-hez. A hibrid Q50 a gyors próba alapján bent a kívánalmakhoz képest szűkös, a csomagtartója meg mintha nem lenne. Ami viszont kiütötte barátomnál a biztosítékot, az a V6-os, 3 literes motor volt. Persze így jól hangzóan „teljesítmény hibridnek” lehet nevezni, de a kereskedőhöz intézett, a fogyasztást firtató kérdésre az őszinte válasz a „némi óvatosággal akár 10-11 literes fogyasztás is elérhető” volt.

Kijózanító köre új pályára állította az autókeresést. Barátom szavait idézve, amivel a saját helyzetét jellemezte: „A hibrid illúzióval le kellett számolnom. Becsapva éreztem magam, vagy csak nem voltam elég tájékozott és azt képzeltem, eljutott oda a világ, hogy ebben az ár- és méretkategóriában a hibridek már nagyjából kétharmad-fele üzemanyag-fogyasztásból tudják azt, amit egy „átlagos” hagyományos motorral szerelt kategóriatárs. Hát nem.” Még volt egy út a Volvo szalonba, de ütőképes hibridet ott se tudtak mutatni. Viszont ajánlottak mást.

Barátom ekkor az új célt úgy határozta meg, hogy legyen egy kényelmes autó, amely a Volvo S80-at leválthatja és 9,1 liter alatt fogyaszt százon: mindegy milyen motorral. Feltette magának a kérdést, hogy ha ugyanannyi a fogyasztása egy Euro 6-os dízelnek, mint egy hibridnek (azonos kategóriában), azonos a szervizintervallum is, csak az ár különbözik (a hibrid hátrányára), akkor mi szól a hibridtechnológia mellett?

És óvatosan kell mondanunk az emissziómentes részközlekedést, mert bizony saját tapasztalat, hogy több nagy plug-in hibrid modell lemerülvén, álló helyzetben a nagy teljesítményű, nagy hengerűrtartalmú motorját emelt fordulaton járatva termelte az áramot, hogy teljesítményben hozhassa az autó a katalógusértékeit. Ez nem annyira meggyőző: lehet, hogy a reggeli induláskor még kipufogógáz kibocsátás nélkül araszol az autó a dugóban a suli mellett, de délután hazafelé ugyanott álló helyzetben az alapjáratinál magasabb „termelői” fordulatszámon tolja ki a gázt, miközben a szidott dízel semmit nem tol ki, mert a start/stop rendszer miatt épp pihen.

Szóval térjünk vissza a Volvo szalonba. Ott ajánlották az S90-est, az új generációs dízellel. Azonban a D4 is a kívánt minimum extrákkal árban 17 millió fölé nyújtózott listaáron. Ekkor jött a kereskedői ügyesség: állt a szalonban egy berendelt, nullkilométeres autó, amelyet két hete gurítottak oda. Kiajánlották ezt a D4-est, amelyben minden kívánt extra megvolt, csak a korábbi S80-ashoz képesti mínusz 15 lóerő hangzott rosszul. Amúgy a kocsi reprezentatív, komfortos, méretben pedig nincs kompromisszum a leváltandóhoz képest. Elkezdődött az alkudozás.

Végül az alku 13 150 000 forintban állt meg, ez bizony jó 4 millió forinttal a listaár alatti, és kevesebb, mint ahonnan elindult a vásárlási ajánlatsor, tehát a második, már nullkilométeres Passat GTE áránál. Így itt barátom megállt, és megvásárolta a Volvót. Ez egy nyári történet, augusztusban vette át, így már van tapasztalata. Visszatekintve igazoltnak érzi a gondolatmenetét, amit az is alátámaszt, hogy azóta a MOL fizetőssé tette az áramtankolást a kútjain. Bár ez utóbbi azért nem lett volna perdöntő érv, mert összegszerűen otthon tölteni is kedvezőbb, mint folyékony üzemanyagot vásárolni.

És barátom ismét jó fogalmazott: „19-re lapot húztam a dízellel a jelenlegi közhangulatban, de látva azt, hogy a német piacon is a visszaesés után 46% körül stabilizálódott az új dízelek értékesítési aránya, akkor ez azért nem a világvége. Ennek még bőven van kifutása. Az autóval hosszú távra tervezek, tisztában lévén azzal, hogy 7-8 év múlva elveszti értéke kétharmadát, háromnegyedét. Viszont akár csak a jelenlegi trendeket nézve is teljesen bizonyos, hogy bármely mostani elektromos, plug-in, vagy öntöltő hibrid értéke éppúgy fog állni a technikai avulás miatt. Így értékvesztés vonalon olyan soktól nincs mit tartanom. Így ért véget a környezettudatos kalandom. Gyakorlatilag az összes szóba jöhető hibrid üzemanyag fogyasztása magasabb, mint a győztes dízelé. Az eddigi használat alapján a saját fedélzeti komputer szerint 7 liter az átlagérték, a katalógus 7-8-at ígér. Autópályán 5,8 literes fogyasztást ért el a nagy autó. A hibridek ára pedig – az egyetlen akciós, de már nem up-to-date Lexus GS300 kivételével – legalább 20%-kal magasabb, mint amennyiért ténylegesen megszerezhető volt a Volvo.”

02 okt 2018

Az osztrákokkal fejlesztenénk az önvezető szolgáltatásokat

Európai szinten is elismert tudásközpont épülhet Zalaegerszeg-Graz-Maribor térségében a pénteken megkötött magyar-osztrák együttműködési szándéknyilatkozat értelmében.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint az elektromos, összekapcsolt és önvezető járműipari szolgáltatások fejlesztéséről és teszteléséről szóló dokumentumot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Stájerország kormányának képviseletében pedig Barbara Eibinger-Miedl miniszter írta alá. A szándéknyilatkozat alapján a felek erősítik a két szomszédos térség, Zala megye és Stájerország kapcsolatait, a közös projektekbe pedig meghívják a szlovéniai Maribor régióját is – írták.

A résztvevő országok felismerték a digitalizáció és a dekarbonizáció jelentőségét a biztonságos, hatékony és fenntartható mobilitási rendszer megalkotásában, továbbá szorgalmazzák a regionálisan koordinált programokat, a közös kutatás-fejlesztéseket és a szabályozások összehangolását – olvasható a közleményben. A szándéknyilatkozat aláírása szervesen illeszkedik az Európai Unió egyik fő célkitűzéséhez, az e-mobilitás és az önvezető járművek elterjesztéséhez – közölte az ITM.

error: Védett tartalom !!